Varga Csaba
Varga Csaba építészete egyedi a mai magyar architektúrában. Belülről jövő egyértelműséggel tudja ötvözni a hagyományt, a történeti karaktert és a modernséget. Erős, határozott és egységes stílus az övé, de mégis emberi léptékű, nagyon szerethető és élhető.
Építészetében az alaprajzok logikussága és kiérleltsége - melynél a funkcionalitás egyben Wright-i térszervezéssel ötvöződik, - a tömegformálás rafinált és mozgalmas térbeliségével párosul. A pozitív és negatív tömegek és terek, a tömör, áttört, vagy ritmusos felületek, az anyagok és felületek egységes, puritán és mégis helyénvaló, cizellált használata jellemzi házait. Nagyobb léptékű épületeinek tervei mutatják, hogy tervezési módszere giga beruházásoknál is eredményesen alkalmazható.
Műemlékeknél, vagy történeti településrészen a hagyományos helyreállítás és illeszkedés mellett érzékenyen és odaillően megjelenik egyéni építészeti karaktere is, a végeredményen észrevenni a mai ízt, de nem durván, nem internacionalista gegeket használva, hanem a meglévő épületből kiindulva, azt továbbgondolva.
Főépítészként 16 éve humanizálja Nagymarost, ami szerencsére szembetűnő is a városban. Igazi kisvárossá vált a főtér és a település központi területe, a térburkolatok múltat idézően modernek, a felújításokkal eltűnt a korábbi rendszer lepusztultság érzete. A revitalizált épületek a centrumban és a többi utcában is hirdetik az egyedi, mégis helyénvaló építészeti hozzáállást. Varga Csaba szakmai kvalitásaival és a civil csoportokkal és mozgalmakkal való együttműködésben megmutatkozó közösségi értékek és igények iránti fogékonyságával méltán érdemelte ki 2016-ban az Év Főépítésze díjat.