ERHARDT GÁBOR
Erhardt Gábor életművét áttekintve abban az építészi viselkedés minden megnyilvánulási formája felfedezhető. Tükrözi az építész közéleti szerepvállalását, amelynek hitelességét sikeres alkotói tevékenysége alapozza meg.
Kutató és rendszerező építészetelméleti tevékenységet folytat, szakcikkek írása, előadások tartása, monográfiák, településképi arculattervek készítése fűződik nevéhez. Eredményeit oktatási tevékenységében adja tovább. A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának előadója, egy időben vezetője. A Műegyetemen a Szerves építészet tantárgy tantárgyfelelőse, előadója. Az Országépítő folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, az on-line orszagepito.net felelős szerkesztője.
Tokajhegyalján főépítészként segíti több település önkormányzatának munkáját. A világörökségi tervtanács tagja. Mindez bizonyítja közéleti szerepvállalásának sokszínűségét.
Tervezői munkássága az építészet teljes spektrumát felöleli, a településtervezéstől az új házak tervezésén át a közterek és a műemlékek rehabilitációjáig. A mádi Rákóczi-Aspermont kúria felújítását 2018-ban Pro Architectura díjjal tüntették ki. Erhardt Gábor eddigi életműve egy tehetséges, kiteljesedett élet eredményeit tárja a szemlélő elé.
ERŐ ZOLTÁN
Erő Zoltán a kortárs magyar építészet egyik legsokoldalúbb, széleskörben elismert és megbecsült építésze. Legnagyobb hatású munkája a 4-es metró hálózatának építészeti arculata, az egyes állomások és köztereik kialakításának nagyszabású téri világa. A nyertes pályázatot követő tervezőcsapat felállítása, koordinálása a kortárs magyar építészet kiemelkedő, sokszínű városi tereit eredményezte.
Műemlékhelyreállítási munkái közül kiemelkedik a napjainkban is zajló bajnai Sándor-Metternich kastély helyreállítása, a már elkészültek közül a komáromi Monostori erőd revitalizációja.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, gyakran felkért előadója, meghívott konzulense a különféle építészeti kurzusoknak. Szakértelmére és empatikus hozzáállására az építészoktatásban részvevő kollégák mindig számíthatnak.
Életútjában egymást erősítve van jelen a városi problémákkal való proaktív törődés, a nagy rendszerek, nagyléptékű fejlesztések építészete és a műemlékvédelem iránt elkötelezett, aprólékos munkát végző szakember egymást váltó és egymás mellett működő karaktere. Erő Zoltán eddigi életműve emiatt a komplexitás miatt egyedülálló.
FERNEZELY GERGELY DLA
Fernezelyi Gergely 1995-ben szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán. 1997 és 2002 között DLA képzésen vett részt, 2007-ben DLA doktori fokozatot kapott. Eddigi munkásságát már számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. Jelentős építész dinasztia leszármazottjaként, tudatosan következetes szakmai életúton halad. A családi indíttatás mellett, kiváló építészektől sajátította el a mesterség alapjait. A külföldi inasévek után a Vadász Stúdió vibráló, ugyanakkor mély szellemiségű közegében eltöltött nyolc év alatt tanult meg csapatban dolgozni és alkotótársként olyan máig meghatározó épületek tervezésében vett részt, mint az EXPO Hannover Magyar Pavilon ikonikus tömbje, a Bartók Irodaház, vagy a La Siesta lakópark 2. üteme.
E szellemi alapozás eredménye volt Basa Péterrel való szakmai egymásra találásuk és közös irodaalapításuk is. Közös munkáik közül kiemelkedik több társasház és a gazdasági válság miatt sajnálatosan meg nem épült Bajcsy Zsilinszky úti és Királyhágó téri irodaházak.
Szakmai rátermettségét, szorgalmát és kitartását szinte az építészet minden területén megmutatta. Összetett épületek tervezéséhez és belsőépítészeti munkákhoz egyaránt biztos kézzel nyúl. 2011-től hat éven át volt Józsefváros főépítésze és a Főépítészi Kollégium elnökségi tagja.
LENTE ANDRÁS
Lente András 1988-ban szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán. A Magyar Építőművész Szövetség Mesteriskola X. ciklusát végzete 1992-ben. Munkáiban igyekszik meghatározóvá tenni az újszerű és analitikus gondolkodás párhuzamosságát, a konstruktív szemléletet, valamint az innovatív szerkezetek és formák alkalmazását összehangolni a tradicionális építészeti gondolkodással.
Vezető tervezőként a koncepció kidolgozásától a részletek megvalósulásáig irányítja a tervezett alkotásokat. Megvalósult épületei sugározzák újító, de ugyanakkor analitikus és logikus szemléletének ötvöződését.
Magas színvonalú építészalkotásain átsüt éles és lényegre törő kommunikációja, melyet több évtizedes oktatási munka fémjelez.
Aktív közéleti tevékenységet folytat a BME Urbanisztikai és Középülettervezési Tanszékein és a Diplomabizottságban, továbbá a Magyar Építész Kamara Felügyelő Bizottságának is tagja. Legjelentősebb megépült munkái a Raiffeisen HQ4 Irodaház, a Corvin Sétány két lakóépülete, a Sun Palace Lakópark, a Nemzeti Táncszínház és a most épülő majki kamalduli szerzetesrend fogadóépülete.
SZŐKE LÁSZLÓ
Szőke László vezető építész és településtervező, főként az ország északkeleti régiójában végzi munkáját. Kimagasló életművét az építészetet és urbanisztikát ötvöző munkásság, a településtervezésben kifejtett több évtizedes alkotás jellemzi. Meghatározó tagja a Miskolci Építész Műhelynek. Munkássága során felépítette az organikus településtervezési modellt és munkáit ennek szellemében végzi.
A településtervezés az elejétől fogva jelentős szerepet játszott szakmai életében. Kiemelkedőek az országos pályázatokra beadott munkái. Első díjat ért el a gyöngyösi zsellérközös terület beépítésére készített pályázat, valamint a Margitszigeti domonkos kolostorra kiírt pályázat, ahol a miskolci tervezőgárdában a területrendezést oldotta meg.
Számos településnek készítette el rendezési tervét. Megismerte a síkvidékek, vizes völgyek, a dombságok és hegyvidékek beépítéseit, javasolva azokhoz továbbélésük módozatait. Az utóbbi években elkészítette Sárospatak és Tokaj városok településrendezési eszközeit. Négy évig Miskolc Megyei Jogú Város Városrendezési és Fejlesztési Osztályának vezetője volt.
Szőke László munkásságát 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia Életút-díjjal ismerte el.
