Csontos Györgyi DLA
Csontos Györgyi fiatal kora ellenére nagyon sokoldalú építész. Megvalósult épületei mellett több építészeti és városépítészeti könyvet is publikált. Ő és Bátyja, Csontos János készítették a 12 kőműves sorozatot, ami építészfilmként alapvető szakmai kordokumentummá vált az idők során.
Reischl Gábor mellett lett építész, és ez az iskola, aminek lényege a több etikát, kevesebb esztétikát jelmondatba sűríthető be legegyszerűbben, talán a legfontosabb volt a maga idejében.
Már régóta egyetemi docens a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Tanít, türelmesen, szeretettel, elhivatottan.
Egyik leg figyelemre méltóbb munkája, mely egyben az ipari örökség revitalizációjának rendkívüli példája lett az Ózd központjában elkészült Kultúrgyár. Itt nem egyszerűen egy ház épült meg, hanem a magára hagyott város közepe éledt újjá Györgyi és munkatársai munkája révén. Ez az architektúra idővel olyan jelentőssé válhat Ózd számára, mint Jánossy – Szrogh - Finta salgótarjáni épületegyüttese, vagy Jurcsik Károly szekszárdi munkássága.
A kontextusát vesztett város új érrendszerét kitalálni nem hagyományos városközponti funkciókkal nem kis feladat. Ezt a munkát Csontos Györgyi példamutatóan végezte el. Építészete tartós, mai és a kevéske megmaradt értéket magába integráló.
Fazakas György
Fazakas György építészete: elegáns építészet. Elegáns és professzionális, mint pl. a skandináv építészet, vagy az angol, s mindenképpen olyan, amely kiemelten figyel a házak hasznosságára,
de persze szépségére is.
Valójában az építészet minden ágával foglalkozik, hiszen kiemelt jelentőségű hazai és külföldi urbanisztikai tevékenysége is.
Magyarországi jelentős munkái közé tartozik a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti új székháza, vagy a Vörösmarty téri irodaház, s első nagy volumenű tervezései közül a Gresham hotel és a Magyar Külkereskedelmi Bank Székháza.
Fazakas György úgyszólván missziós tevékenységet töltött be az Építőművész Szövetségen és a Kamarán belül, (amelynek vezetőségi tagja is volt) a külügyi kapcsolatok kialakításában.
E kapcsolatokhoz hozzásegítették folyamatos külföldi tervezései is, pl. Kínában, vagy a Tatár Köztársaságban, Moszkvában, Montenegróban.
Azzal a névvel, amelyet ő szerzett ezekkel a munkákkal, az egész magyar építész társadalom érdekében dolgozott, dolgozik ma is.
Pirity Attila
Szülővárosához - Miskolchoz - több mint négy évtizede tartó hűséges kötődéssel, rendkívüli szorgalommal, alázattal, munkabírással és tehetséggel a magyar regionális építészet következetes és kiemelkedő értékű életművét hozta létre. Életművét az értékteremtő és értékmentő munka egyensúlya jellemzi, melyet számos rekonstrukciós munkája bizonyít.
Szakmai elkötelezettségét, hivatásszeretetét és a magyar szakmai értékrendben elfoglalt jelképes helyét jól jellemezheti az országos tervpályázatokon való kimagaslóan intenzív részvétele és eredményessége is (több, mint 100 elkészített és 45 eredményes tervpályázat).
Több évtizedet átölelő alkotói munkásságát áttekinteni nehéz feladat. Épületei eltérőek, nincs ismétlődő előre meghatározott stílusjegyük szerencsére, mert a „hely szelleme” számára mindig fontosabb volt, mint saját egója. Szereti a tiszta és jól működő alaprajzú harmonikus házakat, amelyeknél összhangban van a belső és a külső. Hisz a meglévő épített világ értékeit folytató, helyi hagyományokat tisztelő és gazdagító harmonikus építészetben.
Sajtos Gábor DLA
Sajtos Gábor neves múltú tervezőműhelyben, Cságoly Ferenc mellett kapta meg a szellemi alapokat és gyakorlati mesterfogásait, mit a mester tanítványaira hagyományoz.
Különös gondolkodásmódjának köszönhetően neve nagyon fiatalon ismertté vált. Magas szintű filozófiai erővel képes a gondolatok síkját képletté és végső fokon építészeti képpé emelni. Munkáiban működik az átfogó erő, a lényegiség, mint építészeti alapelem végig hatása alatt tartja a műveit. És nem csak a műveit, hanem a szemlélőt is.
Alkotásai fegyelmezett alkotót rejtenek.
Szakmai pályafutásának első két évtizede alatt számos kimagasló színvonalon megépült munka szerzője, országos tervpályázatok nyertese, díjazottja. Jól beazonosítható munkáit - legyen szó családi házakról, borászatokról, egyházi épületekről vagy kulturális- és sportlétesítményekről - a tiszta, egyszerű szerkesztés, mégis egyfajta emblematikus, sokszor ösztönösen archetipikus formálási igény jellemzi, amely attitűd különös értékként van jelen a kortárs hazai építészeti palettán.
Varga Tamás DLA
Varga Tamás jelentős szakmai munkásságot tudhat a magáénak tervező építészként és a BME elkötelezett oktatójaként egyaránt.
Egy-egy jelentős középület megalkotásával települések arculatát alakította, határozta meg, méltó módon bemutatva, hogyan lehet nagy múltú települések építészetét gazdagítani, építészeti örökségét méltó módon folytatni - a kortárs építészet eszközeivel. Az erőteljes tömegformálás, az egységes és jól eltalált anyaghasználat a modern építészet legjobb hagyományait viszik tovább.
Egészségügyi létesítményei mintaként szolgálnak arra, hogyan lehet élhető, emberséges környezetet teremteni összetett technológiai problémák megoldása mellett tiszta építészeti eszközökkel.
Építész alkotói munkássága mellett nagyon fontos építész oktatói tevékenysége is, amelyet az egyetem elvégzése óta nagy elhivatottsággal végez a BME Lakóépület tervezési Tanszékén.
2003-ban a hallgatók szavazatai alapján az Év Konzulense lett. Hallgatóival 2012-ben nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményt mutattak fel.
