A BORD Építész Stúdió 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy időtálló karakterrel rendelkező, inspiratív helyeket hozzon létre- budapesti székhelye mellett Debrecenben és Zürichben is működtet irodát. Bordás Péter különböző léptékű és funkciójú beruházások építészeti tervezésével foglalkozik a környezettudatos és fenntartható tervezés jegyében. Megépült munkáiban nem húz éles határt a belső és a külső tér között, így a táj és az épület egyetlen kompozíciót alkot. A természetes fénnyel átjárt enteriőrjei, inspiráló térélményt és dinamikus megjelenést jelentenek épületeiben. Művei illeszkednek természetes környezetünkhöz tiszteletben tartva a múlt emlékeit, ugyanakkor egyedi kortárs alkotások. Lakóházai és apartmanházai mellett a teljesség igénye nélkül példaként említve a Tokaj Aktív Turisztikai Központot, a Debreceni és Aquaticum strandfürdőt, Nagyerdei stadiont, Holdvölgy borászatot, BudaPrés Cider üzemet, Sauska borászatot és a debreceni nemzetközi iskolát.

Akárcsak a nagy elődök ő is követi és hangsúlyozza a funkcionalitás fontosságát, miközben elismeri az építészet, a pszichológia és az esztétika elválaszthatatlan kapcsolatát. Hitvallása szerint az épületek nem csupán funkcionális struktúrák, hanem olyan művészeti alkotások, amelyek befolyásolják az emberek hangulatát és érzelmeit.

Bordás hisz abban, hogy az építészet egyik legfontosabb szerepe a közösségépítés, az általa tervezett helyek emberi kapcsolatokat építenek, és elősegítik a párbeszédet, hozzájárulva egy egymást elfogadó és támogató társadalom kialakításához.

2017-ben jelentős kezdeményezést tett az építészeti közösség felé, a DECODE Díj megalapításával. Ez a rangos díj elismeri és ünnepli az építészeti kiválóságot és innovációt. Bordás Péter ezzel egy időben megalapította a DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítványt is. Ez az alapítvány platformként szolgál tehetséges fiatal művészek munkáinak bemutatására és összefogásra különböző művészeti területeken.

Dénes György szentendrei műtermében különböző léptékű és funkciójú épületek tervezésével, műemlékfelújítással, belsőépítészettel foglalkozik a kétezres évek óta. A számos rangos szakmai díjjal elismert családi házai közül kiemelendő a tervezői ars poeticáját összefoglaló, a régi és az új egyensúlyában fogant balatonhenyei nyaraló, amely a megtartva megújítás gondolatiságának kiváló, az Év Háza pályázat fődíját is elnyerő példája. Tervezői praxisának egyik fő profilja az oktatási- és nevelési (iskola, óvoda, bölcsőde, gyermektábor) intézmények tervezése, amelyek közül a balatonfenyvesi gyermektábor 2020-ban egyéni Pro Architectura díjban részesült. A déli part hangulatát hirdető épület egyszerre jeleníti meg a hely szellemiségét, a hagyomány tiszteletét és korunk hangját. Társtervezőként jegyzi a megosztott Pro Architectura díjat elnyerő hatvani buszpályaudvart.

Az építészet valamennyi szegmensének aktív résztvevője: a közösséget szolgálta Budakeszi, s szolgálja Verőce főépítészeként, Szentendre és Budapest II. kerület tervtanácsának tagjaként. Az értékmentő és értékteremtő építészeti és főépítészeti tevékenységében fontos számára az épített környezet iránti felelősségvállalás: mintegy tizennyolc szemléletformáló erejű Településképi illetve Tájegységi Arculati Kézikönyv társszerzője. A szakmai közéletnek a Szentendrei Építész Egylet helyettes vezetőjeként, valamint az MMA közgyűlési képviselőjeként elhivatott tagja. Mindemellett az építészeti fotó, mint autonóm művészeti műfaj ismert képviselője, számos kiállítás- és életműkiállítás, építész monográfia, művészeti album, valamint hazai és nemzetközi publikáció őrzi keze nyomát, egyéni látásmódját.

Mértékadó építészete társadalmi és kulturális felelőségvállalással teljes, egyszerre szolgálja a korszellemet és a helyidentitás megtartás épített környezetét.

Krähling János építész, építészettörténész 35 éve kutat és oktat a Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén, 13 éve vezeti a tanszéket.

Legfontosabb tudományos tevékenysége a történeti épületkutatás (Building Archeology, Bauforschung) – a történeti épületek megismerésére irányuló kutatás. Kiemelkedő szerepet vállalt e módszertan magyarországi bevezetésében, amely a BME „Történeti épületkutató műhely” létrehozásával, számos diákköri és sikeres doktori kutatás alapját képezte. Iskolateremtő munkásságát nyolc sikeresen végzett doktori hallgatója jelzi, többségük a magyar építészetjelentős kutatói és oktatói lettek.

Alapelve, hogy a leendő építészek számára az építészettörténet és a hozzá szorosan kötődő épületkutatás oktatásának a minőségét az épület történeti szerkezeti valójának elmélyült megismerése teszi meggyőzővé, inspirálóvá, hitelessé.

A történeti Magyarország szakrális építészeti örökségének – több mint 200 templomépületnek felmérése és kutatása – sok esetben építészhallgatók bevonásával -, jelenti életművének fontos vonulatát. E munkának eredményeit az evangélikus templomépítészet monografikus feldolgozásához fontos két –társszerzőkkel írt - könyve mutatja be.

Kiemelkedő kutatási eredménye a fertődi marionettszínház, víztorony és narancsház együttesének építészettörténeti dokumentálása, elemzése és a barokk színpadtér elvi rekonstrukciója, amelyet kutatócsoport vezetőjeként, régészek közreműködésével végzett el.

Az építészettörténeti és műemléki kutatás mellett több templom helyreállítását tervezte meg. Az új épületek között a budaörsi evangélikus templom az egyik legfontosabb munkája, amely nemzetközi és hazai kiállításokon is szerepelt, és nívódíjakkal ismerte el a szakma.

Harminc évet meghaladó, az egyetemes és magyar építészettörténet és elmélet területén, graduális és posztgraduális szinteken végzett oktatói, továbbá kutatási és ehhez társuló tervezési, valamint tudományszervezési területeken bizonyított kiváló munkája alapján méltán nyerte el a 2023. évi Ybl Miklós-díjat.

Félix Zsolt a hazai kortárs építészeti szcéna egyik legmeghatározóbb műhelyét, az Építész Stúdió Kft-t vezeti. Három évtizedes munkássága nyomán csaknem minden műfajban kimagasló színvonalon alkotott, legyen szó lakóépületekről vagy középületekről, díjnyertes tervpályázatokról vagy éppen nagy komplexitású építészeti projektekről. 
 

Munkái közül kiemelkedik a Bodrogkeresztúri Füleky Pincészet épülete, amelynek lassan másfél évtizedes megépülte a mából is a lehetséges hely érzékeny építészeti magatartásról tanúskodó alkotás. Ugyancsak kiemelendő a Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka, a Szent Gellért terem, amely a Budapesti Építészeti Nívódíj mellett 2021-ben elnyerte a legrangosabb regionális nemzetközi elismerést, a Piranesi Awards-ot. 

Társadalmi szerepvállalását, az építészet mellett közösségi elköteleződését bizonyítja a Balatoncsicsói NIVEGY-ház, amely a közösségi műemlék-felújítás egyik szép példája. 

Hosszú évek óta résztvevője az építészképzésnek is, a BME Középülettervezési Tanszékének meghívott oktatójaként. Elkötelezettsége, derűs hozzáállása számos hallgatót segített egyetemi évei alatt.

Fialovszky Tamás immár 25 éve tagja az idén 31 éves Építész Stúdiónak. Szakmai szempontból pár év alatt az iroda egyik meghatározó alakja lett, ma a stúdió egyik vezetője. 
 

A negyedszázadot sokszínű építészeti tevékenység jellemzi, pályáját többféle műfajban és léptékben is kiemelkedő munkák szegélyezik. Közülük is kiemelném a Kodály Központot (talán nem közismert, de a koncertterem különleges belső tere főként neki köszönhető), a Széll Kálmán teret (az ő vezetésével sikerült konszolidálni Buda egyik legproblémásabb helyszínét) és a Szt. Margit Gimnázium Tornacsarnokát (amely 2021-ben a Budapest Építészeti Nívódíj mellett elnyerte a legfontosabb regionális díjat, a Piranesi Award-ot). 

Építészeti gondolkodására jellemző az arányosság és a magas minőségre törekvés, valamint különösen fontos a természetes anyagok karakteres használata. A csöndes intenzív munka mellett több mint egy évtizeden át kivette a részét az építészoktatásból, a BME Középülettervezési Tanszék meghívott oktatójaként. 

Munkáját számos rangos hazai és külföldi díj kíséri (Budapest Építészeti Nívódíj, Pro Architectura díj két alkalommal, Archdaily Building of the Year Award, Big See Architecture Award, Piranesi Award). Emellett hazai és regionális pályázatok aktív és rendszeresen díjazott résztvevője. 

Fialovszky Tamás építészeti életműve egy negyedszázad magas színvonalú, fáradhatatlan munkájának eredménye.

Répás Ferenc DLA közel 30 éve a Műegyetem Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszék munkatársa, mára a tanszék egyik meghatározó mestere.
 

Eddigi életművében kiemelkedő egységbe olvadva található meg az építészeti alkotás, az alkotás gondolati transzformációja és vizualizációja, valamint az építészeti tér- és forma-képzés oktatása. Répás Ferenc munkatársaival – az elmúlt évek kényszerű kihívásai mellett is - kézműves gondosságú ábrázolási módokat tanítanak a hallgatóknak. Munkássága nélkül a Műegyetem rajzzal, kompozíciókkal, formákkal és vizualizációval foglalkozó műhelye elképzelhetetlen lenne.

Építész pályáját mesterek - Varga Levente, Dobó Márton, Turányi Gábor - és nagyon szoros alkotói szövetségek - Molnár Csaba, Peity Attila - szegélyezik. A szakmai díjakkal, recenziókkal elismert építészeti életmű jól követhető a mellékelt tablókról. A települési szövetekben megbúvó épületek mind egy-egy részletgazdag, jól formált építészeti téralkotás. A Balatonfüredi Yacht Klub talán az egyik mindenki számára érzékelhető olyan középülete, mely a település állandó gondos fejlesztésébe illeszkedve ad új “korzót” a történelmi városnak. 

Életművének az egyik különleges szakmai teljesítménye a “Valóság, gondolat, rajz: építészeti grafika”, mely könyv egyszerre oktatja az alázatot, a szakmai fortélyokat a vizualizációban dolgozó kollégák számára, a vizuális gondolkodást és a képzőművészeti erejű képek készítését. 

A Műegyetem meghatározó mestereként a képi-téri gondolkodást oktatja generációk óta. Hallgatói visszajelzések oktatói teljesítményét évről évre a nemcsak a Kar, de az egész egyetem kiemelkedő teljesítményei között emelik ki.

Karlovecz Zoltán gazdag építészi munkásságának jelentős része Pécshez kötődik. Magán- és középületei a város különböző helyein, természeti, városi, műemléki környezetbe ágyazottan jelennek meg. Házait tiszta, világos szerkesztésmód és anyaghasználat jellemzi, egyedi hangvételük mellett a tájképi, vagy történelmi környezetbe illeszkednek. Munkái jelentősen járulnak hozzá a város mai képének kialakulásához, magas színvonalú építészeti minőségükkel messze túlmutatnak annak határain. Épületei mára meghatározó elemei lettek régiónk kortárs építészetének. 
 

Karlovecz Zoltán építészeti alkotásait az állandó, egyenletesen magas építészeti színvonal, a minőségi gondolkodás, a magabiztos tudás és igényesség jellemzi, amely egyéni hangvétellel és sajátos látásmóddal párosul. Kevés médiaszereplés, de a legapróbb részletekbe menő művezetői egyeztetés, kitartó elszántság jellemzi építészi tevékenységét. 

2020 óta Pécs városi főépítésze. Főépítészként Pécs jövőjét vizionáló gondolataival és tetteivel bolygatta fel a pécsi közéletet. Tervei között szerepel a Pécsi Völgynek –Pécs új városligetének- a megteremtése, a vasút terepszint alá süllyesztésével a város kettészakítottságának megszüntetése, a belváros és a Mecsek oldal rehabilitációja, a hőerőmű által épített salakdombok felszámolása. 
 

Munkásságát több kiváló építész (Bachman Zoltán, Koller József, Pelényi Margit, Keller Ferenc, Getto Tamás) méltatta, példaként állítva az ifjú építészgeneráció elé.

Fernezelyi Gergely 1995-ben szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán. 1997 és 2002 között DLA képzésen vett részt, 2007-ben DLA doktori fokozatot kapott. Eddigi munkásságát már számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. Jelentős építész dinasztia leszármazottjaként, tudatosan következetes szakmai életúton halad. A családi indíttatás mellett, kiváló építészektől sajátította el a mesterség alapjait. A külföldi inasévek után a Vadász Stúdió vibráló, ugyanakkor mély szellemiségű közegében eltöltött nyolc év alatt tanult meg csapatban dolgozni és alkotótársként olyan máig meghatározó épületek tervezésében vett részt, mint az EXPO Hannover Magyar Pavilon ikonikus tömbje, a Bartók Irodaház, vagy a La Siesta lakópark 2. üteme.
 

E szellemi alapozás eredménye volt Basa Péterrel való szakmai egymásra találásuk és közös irodaalapításuk is. Közös munkáik közül kiemelkedik több társasház és a gazdasági válság miatt sajnálatosan meg nem épült Bajcsy Zsilinszky úti és Királyhágó téri irodaházak.

Szakmai rátermettségét, szorgalmát és kitartását szinte az építészet minden területén megmutatta. Összetett épületek tervezéséhez és belsőépítészeti munkákhoz egyaránt biztos kézzel nyúl. 2011-től hat éven át volt Józsefváros főépítésze és a Főépítészi Kollégium elnökségi tagja.

Erő Zoltán a kortárs magyar építészet egyik legsokoldalúbb, széleskörben elismert és megbecsült építésze. Legnagyobb hatású munkája a 4-es metró hálózatának építészeti arculata, az egyes állomások és köztereik kialakításának nagyszabású téri világa. A nyertes pályázatot követő tervezőcsapat felállítása, koordinálása a kortárs magyar építészet kiemelkedő, sokszínű városi tereit eredményezte.
 

Műemlékhelyreállítási munkái közül kiemelkedik a napjainkban is zajló bajnai Sándor-Metternich kastély helyreállítása, a már elkészültek közül a komáromi Monostori erőd revitalizációja.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, gyakran felkért előadója, meghívott konzulense a különféle építészeti kurzusoknak. Szakértelmére és empatikus hozzáállására az építészoktatásban részvevő kollégák mindig számíthatnak.

Életútjában egymást erősítve van jelen a városi problémákkal való proaktív törődés, a nagy rendszerek, nagyléptékű fejlesztések építészete és a műemlékvédelem iránt elkötelezett, aprólékos munkát végző szakember egymást váltó és egymás mellett működő karaktere. Erő Zoltán eddigi életműve emiatt a komplexitás miatt egyedülálló.

Szőke László vezető építész és településtervező, főként az ország északkeleti régiójában végzi munkáját. Kimagasló életművét az építészetet és urbanisztikát ötvöző munkásság, a településtervezésben kifejtett több évtizedes alkotás jellemzi. Meghatározó tagja a Miskolci Építész Műhelynek. Munkássága során felépítette az organikus településtervezési modellt és munkáit ennek szellemében végzi.
 

A településtervezés az elejétől fogva jelentős szerepet játszott szakmai életében. Kiemelkedőek az országos pályázatokra beadott munkái. Első díjat ért el a gyöngyösi zsellérközös terület beépítésére készített pályázat, valamint a Margitszigeti domonkos kolostorra kiírt pályázat, ahol a miskolci tervezőgárdában a területrendezést oldotta meg.

Számos településnek készítette el rendezési tervét. Megismerte a síkvidékek, vizes völgyek, a dombságok és hegyvidékek beépítéseit, javasolva azokhoz továbbélésük módozatait. Az utóbbi években elkészítette Sárospatak és Tokaj városok településrendezési eszközeit. Négy évig Miskolc Megyei Jogú Város Városrendezési és Fejlesztési Osztályának vezetője volt.

Szőke László munkásságát 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia Életút-díjjal ismerte el.

Lente András 1988-ban szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán. A Magyar Építőművész Szövetség Mesteriskola X. ciklusát végzete 1992-ben. Munkáiban igyekszik meghatározóvá tenni az újszerű és analitikus gondolkodás párhuzamosságát, a konstruktív szemléletet, valamint az innovatív szerkezetek és formák alkalmazását összehangolni a tradicionális építészeti gondolkodással.
 

Vezető tervezőként a koncepció kidolgozásától a részletek megvalósulásáig irányítja a tervezett alkotásokat. Megvalósult épületei sugározzák újító, de ugyanakkor analitikus és logikus szemléletének ötvöződését.

Magas színvonalú építészalkotásain átsüt éles és lényegre törő kommunikációja, melyet több évtizedes oktatási munka fémjelez.

Aktív közéleti tevékenységet folytat a BME Urbanisztikai és Középülettervezési Tanszékein és a Diplomabizottságban, továbbá a Magyar Építész Kamara Felügyelő Bizottságának is tagja. Legjelentősebb megépült munkái a Raiffeisen HQ4 Irodaház, a Corvin Sétány két lakóépülete, a Sun Palace Lakópark, a Nemzeti Táncszínház és a most épülő majki kamalduli szerzetesrend fogadóépülete.

Erhardt Gábor életművét áttekintve abban az építészi viselkedés minden megnyilvánulási formája felfedezhető. Tükrözi az építész közéleti szerepvállalását, amelynek hitelességét sikeres alkotói tevékenysége alapozza meg.
 

Kutató és rendszerező építészetelméleti tevékenységet folytat, szakcikkek írása, előadások tartása, monográfiák, településképi arculattervek készítése fűződik nevéhez. Eredményeit oktatási tevékenységében adja tovább. A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának előadója, egy időben vezetője. A Műegyetemen a Szerves építészet tantárgy tantárgyfelelőse, előadója. Az Országépítő folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, az on-line orszagepito.net felelős szerkesztője.
 

Tokajhegyalján főépítészként segíti több település önkormányzatának munkáját. A világörökségi tervtanács tagja. Mindez bizonyítja közéleti szerepvállalásának sokszínűségét.

Tervezői munkássága az építészet teljes spektrumát felöleli, a településtervezéstől az új házak tervezésén át a közterek és a műemlékek rehabilitációjáig. A mádi Rákóczi-Aspermont kúria felújítását 2018-ban Pro Architectura díjjal tüntették ki. Erhardt Gábor eddigi életműve egy tehetséges, kiteljesedett élet eredményeit tárja a szemlélő elé.

Szülővárosához - Miskolchoz - több mint négy évtizede tartó hűséges kötődéssel, rendkívüli szorgalommal, alázattal, munkabírással és tehetséggel a magyar regionális építészet következetes és kiemelkedő értékű életművét hozta létre. Életművét az értékteremtő és értékmentő munka egyensúlya jellemzi, melyet számos rekonstrukciós munkája bizonyít.
 

Szakmai elkötelezettségét, hivatásszeretetét és a magyar szakmai értékrendben elfoglalt jelképes helyét jól jellemezheti az országos tervpályázatokon való kimagaslóan intenzív részvétele és eredményessége is (több, mint 100 elkészített és 45 eredményes tervpályázat).

Több évtizedet átölelő alkotói munkásságát áttekinteni nehéz feladat. Épületei eltérőek, nincs ismétlődő előre meghatározott stílusjegyük szerencsére, mert a „hely szelleme” számára mindig fontosabb volt, mint saját egója. Szereti a tiszta és jól működő alaprajzú harmonikus házakat, amelyeknél összhangban van a belső és a külső. Hisz a meglévő épített világ értékeit folytató, helyi hagyományokat tisztelő és gazdagító harmonikus építészetben.

Csontos Györgyi fiatal kora ellenére nagyon sokoldalú építész. Megvalósult épületei mellett több építészeti és városépítészeti könyvet is publikált. Ő és Bátyja, Csontos János készítették a 12 kőműves sorozatot, ami építészfilmként alapvető szakmai kordokumentummá vált az idők során.
 

Reischl Gábor mellett lett építész, és ez az iskola, aminek lényege a több etikát, kevesebb esztétikát jelmondatba sűríthető be legegyszerűbben, talán a legfontosabb volt a maga idejében.
Már régóta egyetemi docens a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Tanít, türelmesen, szeretettel, elhivatottan.

Egyik leg figyelemre méltóbb munkája, mely egyben az ipari örökség revitalizációjának rendkívüli példája lett az Ózd központjában elkészült Kultúrgyár. Itt nem egyszerűen egy ház épült meg, hanem a magára hagyott város közepe éledt újjá Györgyi és munkatársai munkája révén. Ez az architektúra idővel olyan jelentőssé válhat Ózd számára, mint Jánossy – Szrogh - Finta salgótarjáni épületegyüttese, vagy Jurcsik Károly szekszárdi munkássága.
 

A kontextusát vesztett város új érrendszerét kitalálni nem hagyományos városközponti funkciókkal nem kis feladat. Ezt a munkát Csontos Györgyi példamutatóan végezte el. Építészete tartós, mai és a kevéske megmaradt értéket magába integráló.

Varga Tamás jelentős szakmai munkásságot tudhat a magáénak tervező építészként és a BME elkötelezett oktatójaként egyaránt.

Egy-egy jelentős középület megalkotásával települések arculatát alakította, határozta meg, méltó módon bemutatva, hogyan lehet nagy múltú települések építészetét gazdagítani, építészeti örökségét méltó módon folytatni - a kortárs építészet eszközeivel. Az erőteljes tömegformálás, az egységes és jól eltalált anyaghasználat a modern építészet legjobb hagyományait viszik tovább.

Egészségügyi létesítményei mintaként szolgálnak arra, hogyan lehet élhető, emberséges környezetet teremteni összetett technológiai problémák megoldása mellett tiszta építészeti eszközökkel.

Építész alkotói munkássága mellett nagyon fontos építész oktatói tevékenysége is, amelyet az egyetem elvégzése óta nagy elhivatottsággal végez a BME Lakóépület tervezési Tanszékén.
2003-ban a hallgatók szavazatai alapján az Év Konzulense lett.  Hallgatóival 2012-ben nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményt mutattak fel.

Sajtos Gábor neves múltú tervezőműhelyben, Cságoly Ferenc mellett kapta meg a szellemi alapokat és gyakorlati mesterfogásait, mit a mester tanítványaira hagyományoz.

Különös gondolkodásmódjának köszönhetően neve nagyon fiatalon ismertté vált. Magas szintű filozófiai erővel képes a gondolatok síkját képletté és végső fokon építészeti képpé emelni. Munkáiban működik az átfogó erő, a lényegiség, mint építészeti alapelem végig hatása alatt tartja a műveit. És nem csak a műveit, hanem a szemlélőt is.

Alkotásai fegyelmezett alkotót rejtenek.
 

Szakmai pályafutásának első két évtizede alatt számos kimagasló színvonalon megépült munka szerzője, országos tervpályázatok nyertese, díjazottja. Jól beazonosítható munkáit - legyen szó családi házakról, borászatokról, egyházi épületekről vagy kulturális- és sportlétesítményekről - a tiszta, egyszerű szerkesztés, mégis egyfajta emblematikus, sokszor ösztönösen archetipikus formálási igény jellemzi, amely attitűd különös értékként van jelen a kortárs hazai építészeti palettán.

Fazakas György építészete: elegáns építészet. Elegáns és professzionális, mint pl. a skandináv építészet, vagy az angol, s mindenképpen olyan, amely kiemelten figyel a házak hasznosságára,
de persze szépségére is.
 

Valójában az építészet minden ágával foglalkozik, hiszen kiemelt jelentőségű hazai és külföldi urbanisztikai tevékenysége is.

Magyarországi jelentős munkái közé tartozik a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti új székháza, vagy a Vörösmarty téri irodaház, s első nagy volumenű tervezései közül a Gresham hotel és a Magyar Külkereskedelmi Bank Székháza.

Fazakas György úgyszólván missziós tevékenységet töltött be az Építőművész Szövetségen és a Kamarán belül, (amelynek vezetőségi tagja is volt) a külügyi kapcsolatok kialakításában.
E kapcsolatokhoz hozzásegítették folyamatos külföldi tervezései is, pl. Kínában, vagy a Tatár Köztársaságban, Moszkvában, Montenegróban.

Azzal a névvel, amelyet ő szerzett ezekkel a munkákkal, az egész magyar építész társadalom érdekében dolgozott, dolgozik ma is.

A BME Középülettervezési Tanszékén 2001-től meghívott, 2007-től főállású egyetemi oktató, jelenleg docens, tanszékvezető helyettes. 2010-től az Építőművészeti Doktori Iskola titkára, témavezetője és előadója. 2008-tól több éven keresztül az ÉME-Mesteriskola mestere. Építész tanári munkája mellett saját irodát vezet.
Társtervezőként készített első jelentős épülete – a Népliget Center irodaház tervezéséért megosztott Pro Architectura díjat kapott. Szinte minden munkája az építész szakma és a szélesebb közvélemény érdeklődésének középpontjába került.
 

A Móricz Zsigmond körtéri Gomba épületének rekonstrukciója, az ELTE Trefort-kerti emlékműve, a soproni Várkerület revitalizációja, vagy a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri köztéri installációja egyaránt emblematikus alkotások. Munkáiban a múlt rétegeit feltárva, azokat értő, mai módon kiegészítve fogalmaz meg üzenetet a jelenkor és a jövő számára.

Csillag Katalin építésznek; magas színvonalú alkotói munkájáért, számos középület tervezése mellett a Szegedi Dóm rekonstrukciójában, a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kialakításában és a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fejlesztésében való részvétele elismeréseként

Madzin Attila építésznek; a közösségi tér formálását szem előtt tartó közel három évtizedes értékteremtő építészeti munkásságáért, a budapesti Erzsébet téri volt autóbusz pályaudvar műemléki átalakításában, a MOM Kulturális Központ felújításában és a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének tervezésében vezető projekt-építészként végzett kiemelkedő tevékenységéért

építésznek; izgalmas, egyedi tömeg- és térformálású építészeti alkotó munkásságáért, átgondolt, racionális, a környezetükbe illeszkedő épületek létrehozásáért, valamint oktatói tevékenységéért

építésznek; magas szintű szintetizáló képességgel és racionális gondolkodásmóddal végzett alkotói tevékenységéért, számos középület tervezése mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói épülete és a békásmegyeri piac tervezésében végzett kiemelkedő építészeti munkásságáért

Callmeyer László munkáit áttekintve, azonnal felfedezhető elkötelezettsége, gondolatainak egy pontosan meghatározható szakmai, emberi mezsgyéje. Ez nem más, mint a hazaszeretetből fakadó értékvédelem, értékmentés. Minden, ami kultúránkban értéket képvisel, azt észrevenni, erényeit megemelni, annak éltét a jövő számára meghosszabbítani. Ez a nemes szándék az alkotó természetéből fakad, ettől hiteles minden munkája.
 

”Gondviselő” munkamódszere által egy összedőlni készülő ház nemcsak hogy talpra áll, hanem áthatja térképző ereje, az igazán rejtőző téri érték kibontása, továbbépítése. Ezt a képességét kíséri a részletképzések intelligenciája.

Személyében – építészeti munkásságán túl – a szakmáért szenvedélyesen elhivatott embert ismerhetünk meg.

Horváth Zoltán építésznek; a mértéktartó organikus építészeti szemlélet képviselőjeként az épületeket a környezetbe integráló, egyéni téralkotó felfogással végzett építész tervező munkásságáért és főépítészi tevékenységéért

Gall Anthony John ausztrál származású építész, építészettörténész, egyetemi oktató 1993-ban telepedett le hazánkban.

Építészeti felfogása a magyar organikus építészethez, tágabb értelemben a regionalizmushoz kötődik. Megvalósult épületeinek jó része az építészeti tradíciók folytatásának rendkívül sikeres példái. A tradíció folytatását ő is folyamatos újrateremtésként, kreatív és szabad felhasználásként értelmezi, hasonlóan Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz, s különösképpen példaképéhez Kós Károlyhoz, akinek életműve elméleti munkásságának középpontjában áll. Fő törekvése a történelmi és földrajzi értelemben vett ”hely” kialakítása és továbbalakítása építészeti eszközök-kel, a lokális kultúra továbbépítése. A Kárpát-medencei kultúrtáj, az erdélyi építészeti környezet történelmi rétegzettsége erős inspirációval szolgál számára, és meghatározza építészeti gondolkodását. Műveiben fontosabb a folytonosság, mint a különbözés és az önmagáért vett újdonság vágya, s ezt a folytonosságot mindig tiszta és visszafogott formálással teremti meg.

Ritka, hogy valakinek az elméleti, gyakorlati és oktatói tevékenysége ilyen, nemzetközi szinten is értékelhető módon szolgálja a Kárpát –medencei kultúrkör gyarapodását. Ez a mesteri, kiegyensúlyozott hármasság emeli Anthony John Gallt kiemelkedő építészeink közé.

Építészeti tanulmányai közben az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vendéghallgatója volt, majd a Kölni Egyetem Régészeti Intézetében kutatott, mely jól mutatja érdeklődésének kettősségét. A BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékvezető docenseként napjainkban is egyiptomi és hazai régészeti munkák résztvevője.
 

Építészeti és muzeológiai felkészültségét sikeresen ötvözte olyan jelentős munkáiban, mint a Rudabányai Rudapithecus Látványtár, vagy a most épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási központ.

A régészeten túl a kiállítás-tervezés területén is számos sikeres feladatot oldott meg. Az ő nevéhez fűződik a Sárospataki Vármúzeum, a Páva utcai Holokauszt emlékmúzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum állandó tárlatán túli időszaki kiállítások, pl. a Botticellitől Tizianóig, vagy a Cézanne és a múlt. Az ő tervei alapján készült a ”Mi magyarok” látogatóközpont a Magyarság Házában és az 56-os Kossuth téri emlékhely.
 

Vasáros Zsolt építészetét az a komplexitás jellemzi, mely az építészeti esztétikai értéken túl ötvözi az oktatói mivoltból is adódó kreativitást, a régészet gyakorlati anyag és tárgyközpontúságát, és a kiállítás-tervezés lényegkiemelő dramaturgiáját. Mindezt együtt – nemzetközi mércével mérhetően.

Életműve, kezdeteitől fogva két pilléren nyugszik: egyfelől, a korán felfedezett, megismert és sajátként elfogadott népi építészet, másfelől az erdélyi egyházi és világi műemlékek, amelyeknek alapos ismerője, csodálója. Mindkettő meghatározó hatást gyakorol művészetére. Kialakult egyéni művészi stílusa, építészeti formavilága szervesen ötvöz egybe modernséget és hagyományt, népi építéstechnikát és kortárs programot.
 

Kiemelt figyelmet érdemel Zakariás Attila műemlékvédelmi tevékenysége is. Erdélyben ez többet jelent mint szakma. Itt identitástudat, egy elnyomott közösség kulturális folytonossági törekvése. Így mély értelmet nyer a múlt megmentése. Számos kúria, kastély, templom rehabilitációja, restaurálása, életre keltése fémjelzi munkásságát.

Minden újabb tervezési feladattal és házzá épült tervvel egyre világosabban rajzolódik ki egy általa megálmodott és megépített emberi világ, mely hozzájárul a mai Székelyföld sajátosan markáns architekturális arculatához.

Demeter Nóra mélyen humánus, kreativitással, művészettel, kultúrával átitatott családi indíttatását követően választotta az építészi pályát. Választásában olyan példaképek motiválták mint Carlo Scarpa veronai-velencei építész, aki meghatározta hozzáállását vagy Lechner Ödön, akinek építészeti munkásságát ösztöndíjas kutatási témájának választotta.
 

Tevékenységét kezdetben Zoboki Gáborral közös, majd ezt követően saját önálló cége keretében folytatta és folytatja. Érett építésszé vált, a szakma intelligens és meghatározó, elegáns és megkerülhetetlen szereplője lett. Mindemellett kiemelkedő azon oktatói tevékenysége is, mellyel a Műegyetem idegen nyelvű (angol) építészképzését segítette.

Alkotásait különleges nyitottság, az építészet mindenkor egyetemes, mindemellett helyi értékeinek, sajátosságainak figyelembevételével ötvözött hihetetlen szakmai elmélyültség és természetéből fakadó érzékenységen alapuló belső igényesség jellemzi. Munkáit következetesen a belsőből a külső felé haladva építi fel. Figyelme a nagy lépték esetében is a finom részletek felé fordul. Hittel vallja, hogy a belsőépítészet és az építészet nem lehet ”külpontos" viszonyban, szerves egységet kell alkotniuk.

Varga Csaba építészete egyedi a mai magyar architektúrában. Belülről jövő egyértelműséggel tudja ötvözni a hagyományt, a történeti karaktert és a modernséget. Erős, határozott és egységes stílus az övé, de mégis emberi léptékű, nagyon szerethető és élhető.
 

Építészetében az alaprajzok logikussága és kiérleltsége - melynél a funkcionalitás egyben Wright-i térszervezéssel ötvöződik, - a tömegformálás rafinált és mozgalmas térbeliségével párosul. A pozitív és negatív tömegek és terek, a tömör, áttört, vagy ritmusos felületek, az anyagok és felületek egységes, puritán és mégis helyénvaló, cizellált használata jellemzi házait. Nagyobb léptékű épületeinek tervei mutatják, hogy tervezési módszere giga beruházásoknál is eredményesen alkalmazható.

Műemlékeknél, vagy történeti településrészen a hagyományos helyreállítás és illeszkedés mellett érzékenyen és odaillően megjelenik egyéni építészeti karaktere is, a végeredményen észrevenni a mai ízt, de nem durván, nem internacionalista gegeket használva, hanem a meglévő épületből kiindulva, azt továbbgondolva.

Főépítészként 16 éve humanizálja Nagymarost, ami szerencsére szembetűnő is a városban. Igazi kisvárossá vált a főtér és a település központi területe, a térburkolatok múltat idézően modernek, a felújításokkal eltűnt a korábbi rendszer lepusztultság érzete. A revitalizált épületek a centrumban és a többi utcában is hirdetik az egyedi, mégis helyénvaló építészeti hozzáállást. Varga Csaba szakmai kvalitásaival és a civil csoportokkal és mozgalmakkal való együttműködésben megmutatkozó közösségi értékek és igények iránti fogékonyságával méltán érdemelte ki 2016-ban az Év Főépítésze díjat.

Tanos Márta a magyarországi minőségi villaépítészet kiemelkedő építésze, aki férjével – Vonnák Jánossal- és lányával - Vonnák Katalinnal - a nyolcvanas évektől meghatározó szerepet játszik ezen a területen. Mai világunkban, amikor a tehetős megrendelői kör jelentős része igénytelen csillogást és értéktelen építészeti gesztusokat vár el a tervező építésztől, Tanos Márta tudatosan kíván példát mutatni arra, hogy az anyagi lehetőség párosulva az értékteremtő tervezői szándékkal, magas szintű építészeti értéket képes felmutatni. Szakmai elvárásai és elvei a több évtizedes tevékenysége során csiszolódnak.
 

Férjével és lányával közösen megfogalmazott minőségi elveit a korábban a Team 82 Építész Műteremben, jelenleg a Vonnák és Társai Építész Stúdióban nemcsak a villaépületeknél és nyaralóknál, de a nagyobb léptékű társasházaknál és lakóházaknál és egyéb épületeknél is érvényre juttatja.

Építészi hozzáállása, szakmai tudása, a minőségi építészet művelése terén kifejtett tevékenysége, valamint a nagyszámban megvalósult színvonalas épülete érdemessé teszi az Ybl Miklós-díj odaítélésére.

Kovács Csaba építész már az 1980-as évek első felében, építészeti tanulmányai kezdetén is a “részt és az egészt” átfogó építészeti gondolatokat igyekezett megragadni, felépíteni, terveit ennek a szemléletnek elkötelezve alkotta meg.
 

Tanulmányait a Műegyetem Építészmérnöki Karának elvégzése és három év tervezői gyakorlat után a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész és bútortervező szakán folytatta. A főiskola befejezését hollandiai tapasztalatszerzés követte, majd a rendszerváltást követően önálló építész-belsőépítész műtermet alapított. Munkáját mindvégig az építészeti minőség iránti elkötelezettség, a humán létezés iránti empátia, a komplexitás és kreativitás iránti fogékonyság jellemezte.
 

Érdeklődése a tradíció és innováció egyensúlyának keresésére irányult. 2009-ben új építész stúdiót hozott létre, de alapvető céljai nem változtak, munkatársaival és megbízóival közös gondolkozásban színvonalas kortárs építészeti projekteket hozott és hoz létre, melyekben sokféle érték képes integrálódni: hagyományaink és jövőképeink, vágyaink és realitásaink, tudásunk és ízlésünk, építészeti tapasztalataink és alkotókészségünk.

Kovács Csaba praxisában, és az építészeti oktatásban végzett tevékenysége során a gondosság és kreativitás ritka ötvözetét figyelhetjük meg. A tradíció megtartására és az innovatív gondolatok beemelésére irányuló törekvései olyan hiteles építészeti magatartás és teljesítmény, melyre már a nemzetközi szakmai közösség is felfigyelt, amit számos külföldi elismerés bizonyít.

Bata Tibor rajztudása és kézműves gondolkodása egyre inkább ritkaságszámba megy a mai magyar építésztársadalomban. Terveit a mai napig ceruzával rajzolja meg a vázlattervtől a kiviteli terv utolsó csomópontjáig. Rajzai, tervei hitelesek, nem hazudnak. Kollégáinak, munkatársainak rajzolt látványtervei önálló alkotásként is megállják helyüket.
 

Azon kevesekhez tartozik - mint Medgyasszay István és Kós Károly vagy mint mestere Makovecz Imre - akik keresik a mélyáramok összekuszált szövevényeiben az Eurázsiai kultúra eltagadott, de létező forrásait. Munkái szerte az országban, elsősorban kistelepüléseken igényes, a helyi léptékhez, szokásokhoz, hagyományhoz igazodó érzékeny felfogást mutatnak, falusi, kisvárosi középületei nélkülözhetetlen, közvetlen, barátságos környezetet biztosítanak. Tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul a fejlődésben lemaradt vidékek kulturális színvonalának emeléséhez, a súlyos hátrányok enyhítéséhez.

Tervezői munkáiban nagyon sok építész munkatárssal dolgozott, szívesen és rendszeresen vesz részt olyan együttműködésben, ahol változó felállásban több építész tevékenykedik együtt. Bata Tibor jó példát szolgáltat a szakmán belüli, barátságon, egyetértésen, egymás iránti odafigyelésen alapuló és emiatt eredményes együttműködésre, s ez jellemzi a különböző településeken végzett tevékenységét is.

Tagja és alapítója a Kvadrum építész-műhelynek, melynek tagjai a Kós Károly Egyesülés többi irodájával együtt végrehajtották azt a generáció-váltást, mely minden szellemi mozgalom fennmaradásának elemi feltétele.